A karácsonyi szünetben a legkisebb (14 hónapos) már csak egyszer aludt nap közben. Az első két ovis napon is ez ment: reggel ébresztés, öltözés, oviba a nagyokat, majd haza (vagy boltba/patikába), reggeli, pakolás, mosás, főzés, ami éppen kell. Ezzel az a baj, hogy amikor megyünk az oviba negyed 1-re, már fáradt, és megvan a veszélye, hogy ha elalszik a kocsiban, akkor itthon már nem alszik tovább, mert úgy érzi, aludt. Persze álmos, nyűgös, de mégsem. Tegnap viszont nem mentünk sehova délelőtt, és már 10 után észrevehetően álmos volt, így 11-kor elaltattam. Egy óra múlva ébresztettem föl, mert indulni kellett az ovisokért. Viszont így aludt annyit, hogy ovi után belefért egy kis játszótér (a nagyokat nem vitték ki levegőre, mert -5 foknál hidegebb volt, szerintem meg muszáj egy kis rohangálás a friss levegőn, hogy ne itthon bontsák szét a lakást). Hideg volt, de nem fújt a szél. Mondjuk kesztyűt nem vittem senkinek a reggeli rohanásban, ez hiba volt :) De nem maradtunk sokáig, csak kb. 20-30 percet, addig kergetőztünk, a kicsi hintázott, voltak mások is. Utána itthon csak 3-kor tudtam letenni a kicsit, és fél óra alvás után sírva ébredt, sokáig nem is volt hajlandó másra, csak bőgni. Végül a hátamra kötöttem, hogy legalább haladni tudjak a házimunkával. Este kidőltem velük fél 9-9 között (az apjuk focin volt, egyedül nyomtam a vacsora-fürdetés-fektetést), még a lencsémet sem vettem ki véletlenül...
Elkezdtem egy ingyenes online kurzust az ALISON-on. Szeretnék minden nap haladni vele, tegnapra egy 17 perces (!!) videót irányoztam elő magamnak. A kicsi aludt, a két nagynak kapcsoltam dvd-t (haha), feltettem a fülest, elkezdtem nézni, ééééés... a lányom szólt, hogy a kicsi felébredt, menjek. Vissza tudtam altatni, és végignéztem a videót, de nem 17 percig tartott, hanem inkább 47-ig. És annyira tipikus ez az egész. Hogy nem tudok elkezdeni és befejezni egy dolgot egyszerre. Legyen az teregetés, mosogatás (mosogatógép-kipakolás), evés - mindig közbejön valami, mennem kell feneket törölni, felébredt, elesett, veszekedő gyereket vigasztalni stb. Sokszor van 5 percem egy nap, de nagyon ritka az, hogy legyen fél órám háborítatlanul. Az egész napom egy nagy, folyamatos újratervezés. És ez marha fárasztó.
Angolul van, és vannak közte jó ötletek. Szeretem az ilyen összeállításokat.
Ma szombati munkanap lévén a férjem dolgozott, én pedig egyedül voltam a három gyerekkel. Hétköznapokon a két nagyobb az oviban eszik, ami azért jó, mert főzhetek a magam kedvére, nem muszáj olyat, amit ők is szeretnek. Ma viszont az egyik kedvencüket készítettem: spagettit húsgombóccal. Ezt ebédre-vacsorára, a 4 évesem akár reggelire is megeszi :)
Az eredeti recept egy régi Nők Lapjából van. Kicsit időigényes, ezért, ha jót akarok magamnak, egy kiló darált húsból csinálom a gombócokat, és a felét lefagyasztom, hogy a következő ilyennél lerövidítsem a melós részt.
Hozzávalók: 1 vöröshagyma, pár gerezd fokhagyma, egy doboz (500 ml) paradicsompüré, fél kiló darált hús, egy zacskó spagettitészta, só, bors, oregánó, petrezselyem.
Először elkészítem a kis húsgombócokat. Ehhez a darált húst egy tálban összekeverem kb. 1-1 teáskanálnyi sóval, borssal, petrezselyemmel. Semmi más nem kell bele. Az eredeti recept szerint ebből gyűszűnyi golyókat kell formázni - én inkább diónyikat csináltam ma, és így is 50 db lett a fél kiló húsból... Olyankor szeretem csinálni, amikor van nálam valaki (felnőtt), és tudok közben beszélgetni, mert elég egyhangú a gömbölygetés. Egy melamin tálcára szoktam rakosgatni őket, vagy a darált hús kiürült dobozába, ez utóbbinál egymás tetejére is mennek a golyók.
Aztán jön a szósz: az aprítógépbe beteszem a hagymákat, pépesítem, és egy kis olajon megfuttatom. Mehet hozzá a paradicsompüré és 2-3 deci víz. Ezt forrás után visszaveszem 1-es fokozatra (hogy csak gyöngyözzön), és így kell főnie 1 órán át. Itt lehet szusszanni egyet, amíg fő magában.
Most előveszem a serpenyőmet, és kicsi olajat hevítek benne. 15-ösével beleteszem a golyókat, és rázogatom, amíg mindenhol fehérek-pirultak nem lesznek. Egy lyukas szedőlapáttal átemelem őket a szószba, és főzöm még 20 percig. Kifőzöm a spagettitésztát is sós vízben.
A négy éves fiam ma ette meg az összes maradék csokit az adventi kalendáriumból (reggelente szoktak egyet). Mondtam, hogy így nem marad a többi napra, azt mondta, neki nem baj :) A majdnem 6 éves lányom simán betartja, és már felismeri a számokat is, reggel magától kivesz egy kis kocka csokit belőle. Az egyéves még nem kapott ilyet :)
A mai fejlesztő foglalkozás (hehe) újabb brutál adag mézeskalácstészta összeállításából állt, amit a majdnem 6 éves lányom és a 4 éves fiam közreműködésével végeztem. A tojás feltörését nem engedtem, meg a digitális mérleg használata is csak nekem megy egyelőre (én ismerem a számokat), de a fűszerek, a szódabikarbóna kimérését kanállal, beöntését, a kavarást, gyúrást nagyon szívesen csinálták. És élvezték, ahogy a "trutyiból" (ők nevezték így) tészta lesz :) A konyhapulton kezdtem, odatoltak egy széket, azon állt mindkettő, és persze veszekedtek, hogy mit kinek is kellene megengednem, hogy igazságos legyen :)
Ezen kívül vettem ma földimogyorót, és ovi után azt ettek. Egyedül törték, elég ügyesen, bár a maguk után elpakolás még nem az igazi (magyarul az asztal és környéke tiszta törmelék volt).
A mézeskalácssütés mint ideális családi program, haha :D
Tiszta idill :) És mégis nekiállunk minden évben többször, néha adventen kívül is, mert kérik, szeretik.
Ez is inkább iskolásoknak való, de felnőtteknek is jó szórakozás, mert sokféle formára lehet vágni, majd izgulni, milyen lesz a végeredmény :)
Az 5,5 évesemnek még nehéz, úgyhogy megrendelte, majd nézte, ahogy a videó alapján csináltam. A végén rárajzolt filctollal pöttyöket :)